Minden, amit a nyergekről tudni akartál 

Bevezetésként nagyon fontosnak tartjuk kihangsúlyozni, hogy a kerékpáros nyereg sohasem önmagában, mindíg a testtartással, a kerékpáros pozícióval, és egyéb, egyéni adottságokkal együtt értelmezhető. Viszont a neked passzoló, leghatékonyabb és hosszan fenntartható pozíciót biztosító nyereg megtalálása kiemelt fontossággal bír, jól mutatja ezt az alábbi történet: 

Chris Froome és a Specialized Power

A 2018-as Giro d'Italia során Chris Froome nem tudott lehengerlő teljesítményt nyújtani, sokat szenvedett az évek óta használt hosszú és keskeny profilú Fi'zi:k nyergében. Az utolsó héten a sorsdöntő hegyi szakaszok előtt egy titokban (?) elvégzett BikeFit konzultáció és nyeregcsere után talán élete szökését és egy 80 km-es szóló szakaszgyőzelmet bemutatva magához vette a rózsaszín trikót, és azt az utolsó napokban már nem is adta át senkinek. Ugyan a Specialized Power nyeregre váltást sem ő, sem a csapat nem volt hajlandó kommentálni, de a nyereg sikerességének ez a történet is mélyen megágyazott.  

 A kerékpáros megtámasztása a nyereggel

A kerékpár nyereg fő feladata, hogy a kerékpárost a nyereg segítségével a medencecsonton támasszuk meg: vagyis a csontvázon, ne pedig a lágy szöveten (a kényes testrészen) adjuk át a felső test terhét. Kétségtelen, hogy a medence esetében a test súlyának megtámasztására az ülőgumó a legalkalmasabb. Az ülőgumókat magunk is kitapasztalhatjuk, ha egy alacsony kemény felületre leülünk. Könnyű elfogadni e pont alkalmasságát akkor is, ha az elnevezés szempontjából vizsgáljuk a kérdést: ülőgumó.

1. ábra: medencemegtámasztása hagyományos ülő pozícióban, előnézet: ülőgumó - szeméremcsont - szeméremcsonti dudor

Csípő zárás esetén az ülőgumó igyekszik a felszínre törekedni, környékén a szövettakarás minimális. A szemérem csont vonalában sokkal vastagabb a szövettakarás, továbbá a csípőzárás, lábmozgás okozta szövettorlódás még ront a helyzeten.

Természetesen a kerékpáron máshogy ülünk, mint egy alacsony sámlin, így ez az egyik oka, hogy rengeteg nyeregpanasszal küszködő kerékpáros van. A másik ok, hogy a legtöbb gyártó a mai napig olyan nyerget tesz a gyárból kijövő kerékpárjaikra, ami csak első ránézésre nevezhető kerékpáros nyeregnek, de inkább azt a célt szolgálja, hogy az a kerékpár valamivel a boltok kirakataiba kerülhessen. Pedig ma már van jolly-jokernek számító nyeregforma  több cég részéről is, melyek jó kiindulásnak számítanak. Ez a nélkülözhetetlen tudás pedig a nyereg közepén lévő kivágás. Nevezhetjük ezt tehermentesítő csatornának is, mely megóvja a kellemetlen nyomástól a szeméremcsontok között futó ereket és idegeket az előre dőlt kerékpáros pozícióban.

2. ábra: Nyereg és a tehermentesítő csatorna

Nagyrészt a kivágásnak köszönhetően marad meg a kellő vérkeringés. A tehermentesítő csatornával megóvhatjuk érzékeny testrészünket, de önmagában nem garantálja, hogy a legjobb felületen támasztjuk alá a medencét.

Tehát a tehermentesítő csatorna szinte nélkülözhetetlen egy országúti kerékpáron, továbbá nagyon hálás dolog egy mountainbike vagy gravel bringa esetében, kisebb jelentőséggel bír a komfort fitness vonalon, és akár elhagyható a holland típusú kerékpárok nyergénél, ahol szinte teljesen függőleges a felső test. A TT kerékpárok nyergei pedig 95%-ban a kivágásról szólnak. De a teljes boldogsághoz ez még sokszor kevés. Ugyan a tehermentesítő csatornával megóvhatjuk érzékeny testrészünket,  de önmagában nem garantálja, hogy a legjobb felületen támasztjuk alá a medencét.

Visszakanyarodva a kiinduláshoz: az ülőgumó lesz a legjobb pont a megtámasztásra. Ennek fő oka az, hogy kissé zárt csípő esetén is (felhúzott láb) az ülőgumó igyekszik a felszínre törekedni és minimális szövettakarása lesz. Ez a vékony szövetréteg jól terhelhető, a terhelés hatására nem keletkezik benne irritáció, gyulladás. Az ülőgumó kiterjedését tekintve ne egy apró gombostűfejnyi pontra gondoljunk, inkább egy fél pingpong labda méretű és alakú felületre. Ha előre billen a medence, akkor is van lehetőségünk az ülőgumóhoz közeli megtámasztásra. A nyeregben ülve az a cél, hogy minél közelebb legyen a megtámasztás az ülőgumóhoz, illetve, hogy a megtámasztandó testsúly egy részét itt tudjuk átterhelni a nyeregre. A medencénk az ülőgumótól a szeméremcsontban folytatódik. Ez alatt is terhelhetünk a nyeregre, kaphat valamennyi megtámasztást, de fontos, hogy az ülőgumó környéke mindenképpen dolgozzon. A szemérem csont abban különbözik az ülőgumótól, hogy itt sokkal vastagabb a szövettakarás, továbbá kis szövettorlódás is keletkezhet, mely általában nem jól reagál a terhelésre. Pár órás kerékpározás után is keletkezhet itt megmaradó szőrtüsző gyulladás. Ha továbbra is kap terhelést a begyulladt felület, a gyulladás először borsónyi, később akár fél diónyi méretű is lehet. Ilyen panasz esetén, ahogy felülünk a kerékpárra, egyből érezni fogjuk, hogy gond lesz. Ha hosszabb időt kihagyunk az edzésekkel (kb. 2 hét), akkor a gyulladás visszahúzódik, majd el is tűnik. A szemérem csont tehát terhelhető lenne, de a kívülről azt takaró szövet már nem igazán. Ezt a vastagabb szövetet a szeméremcsont és a nyereg kettőse csipeszként közrefogja és a testsúly okozta terheléssel megnyomjuk. Úgy vagyunk kitalálva, hogy ami az ülőgumó környékén még működik, az itt már csak részben.

Hogy a nyereggel eltaláljuk az ülőgumót, illetve az ahhoz nagyon közeli medenceszakaszt, szükséges távolságot mérnünk. Andy Pruitt és a Specialized által kidolgozott nyeregajánlás a kezdetektől fogva alkalmazza az ülőgumó távolság mérést nyeregajánláshoz. Ma a mérés már nagy pontossággal, digitális eszközzel történik, melyet a Retül cég gyárt a Specialized részére.

3. ábra: DSD - Digital Sitbone Device A nyeregpanasz elkerülése érdekében az ülőgumó távolságának mérése nagyon fontos kiindulási paraméter.

A mérésből arra tudunk következtetni, hogy a nyereg hátsó harmada milyen széles kell legyen, hogy az megtámasztást adhasson az ülőgumóknak. A mért ülőgumó távolságnál általában 2-3 cm-rel szélesebb nyereg tud megfelelően dolgozni. Nem kell megijedni a túlzott számoktól, ez is csak 1-1,5 cm pluszt jelent oldalanként a megcélzott megtámasztáshoz képest. Nem csak a számszerű érték számít, hanem a nyereg utolsó harmadának kialakítása is. Ha hátulról nézve a nyereg széle le van kerekítve, határozottan kisebb a hatékony szélessége, mintha közel egy magasságban futna teljes szélességében. Így azonos szélességi számmal bíró nyergek is adhatnak nagyon eltérő megtámasztást. Ha a nyereg nem tud az ülőgumók alatt dolgozni, mert pl túl keskeny az utolsó harmada, akkor az ülőgumó a nyereg két oldalán a levegőben lesz és a medence következő szakaszán, a szeméremcsonton támasztjuk meg a teljes testsúlyt. Ez a korábban említett panaszt okozhatja még abban az esetben is, ha a nyereg közepének/elejének kialakítása és a tehermentesítő csatorna jónak tűnik.

A testtartás és megtámasztás viszonya

A nyereggel a cél nem az, hogy ugyan olyan megtámasztást adjon, mint ülő helyzetben egy alacsony sámli (következőkben ennek neve a „sámliteszt” lesz). Nem is tudhatja ezt, mert ülni általában közel függőleges felső testtel szoktunk,  kerékpáron viszont előre dőlünk. Az előre dőlés stílustól függően különböző mértékű, ennek megfelelően van egyre nehezebb dolgunk panaszmentesen ülni a kerékpár nyergében, ha egyre agresszívabb a pozíció. Az előre dőlés nagy része a medence előre billenésével jön létre, a többi gerinc görbülettel. 

4. ábra: Medence előre és ágyéki gerincszakasz görbületének aránya. A második képen az előre dőlés nagy része medence előre billenéssel jön létre, kevesebb a gerinc görbület. Ez alapvető cél, ha derék tájéki panasszal van dolgunk. Fontos, hogy mérsékeljük az ágyéki gerincszakasz görbületét. A nyereg részéről elvárás, hogy ezt lehetővé tegye.

A mély hátizmok terhelése szempontjából az a jó, ha az előbbi a nagyobb, utóbbi a kisebb – a derék tájéki panasz elkerülése szempontjából ez kulcsfontosságú. Ezt a nyereg által lehetővé tenni viszont nagy kihívás, de nem lehetetlen. Az előre billenő medencénél az ülőgumó kezd elemelkedni a nyeregről és gördülünk át a szeméremcsontra. Könnyen lehet, hogy a nyereg, ami fitness bringán vagy mtb-n jól teljesített alattunk, országútira átülve egyáltalán nem működik. Ilyenkor a mérésre alapozva valószínű másik nyerget kell válasszunk, melynek hátsó harmada az előrébb dőlt testtartásban is tud dolgozni alattunk.  Elég viszont, ha a testsúly egy jelentős része az ülőgumókon marad (30-40%), nem kell egy az egyben azt éreznünk, amit a sámliteszt alatt. Egyszerű matematikai érvelést alkalmazva: amit át tudunk terhelni a testsúlyból a jól terhelhető ülőgumók környékén, az már nem tud nyomást okozni a kevésbé terhelhető területeken.

Továbbá a RETÜL FIT során azon a pozíción dolgozunk, ahol a kerékpározási időnk nagy részét töltjük, így célhoz érünk, ha a jó megtámasztás a kerékpározás nagy részében létrejön. Rövidebb időszakokra változtathatunk testhelyzetet, kiülhetünk a nyereg elejére, lehet silányabb a megtámasztás egy nagy erővel meghajtott meredek hegyi szakaszon, vagy szembeszeles sík résztáv esetén. Amikor visszatérünk 60% körüli intenzitáshoz, a pozíciónk és a nyereg által nyújtott megtámasztásnak is vissza kell rendeződnie a hosszútávon panaszmentesen működő állapotba. Az előre dőléssel tehát nő a kihívás. Jó értelemben viszont átbillenhetünk a ló másik oldalára nagyon agresszív aerodinamikus pozícióban: időfutam könyöklőt vagy országúi kormány alsó fogását használva. A medence itt már annyira előre billen, hogy az ülőgumó szinte biztosan elemelkedik a nyeregből, és a szeméremcsonton fogunk ülni. De egyfelől éppen lebillenhetünk a szeméremcsont legdurvább panaszt okozó kitüremkedéséről is (ischium-pubis joint, pubic rami,lásd: 1. ábra), másrészt a testsúly megtámasztása is megváltozik. Jobban átterhelünk a kormányon és kisebb súllyal ülünk a nyeregben. A nyeregben maradó terhelés olyan szintre tud csökkenni, amit más, picit egyszerűbb megtámasztással is meg tudunk oldani. Ilyenkor lép előtérbe a nyereg középső és első része, a tehermentesítő csatorna kialakítása, lásd triatlon és TT nyergek.

5. ábra:  Sitero (130 és 155 mm), A leginkább előre dőlt testtartáshoz passzoló  triatlon és TT nyergek határozott tehermentesítő csatornával rendelkeznek

Bár időfutam pozícióban a szemérem csonton támasztunk  meg, TT nyeregválasztás esetén is mérünk ülőgumó távolságot, mert jól lehet belőle következtetni arra, hogy a szeméremcsont honnan indul és milyen tendenciával szűkül.

Problémám van, nyom a nyereg?!

Ahhoz, hogy megtaláljuk a legjobb megoldást, fontos beazonosítani, hogy a korábbi esetekben mi okozott problémát. Nyeregváltási igény több lépcsőben is felmerülhet:  az új nyereggel sikerülhet megszüntetni  korábbi panaszt, de egy új kellemetlen érzés léphet a helyére.

Talán a legegyszerűbb probléma, ha a nyereg orrész felől érzünk túl erős nyomást, hangsúlyos terhelés van a nyereg első harmadán. Ez gyakran társul derék tájéki panasszal, vagy azzal az igénnyel, hogy erősen lefelé döntsük a nyereg orrát. Az előbbi azért történik, mert a kevésbé előre billenő medence állással tudunk menekülni a nyeregorr okozta nyomástól, de az előre dőlt testtartásban túlzottan a gerinc görbület vesz részt (lásd: 4. ábra), mely túlterheli a mély hátizmokat. Ekkor biztos, hogy a nyereg utolsó harmada olyannyira keskeny, hogy a szeméremcsontok között futó szöveteken terhelünk át a nyeregre, nyomjuk az idegeket, blokkoljuk a vérkeringést. Megfelelő szélességű nyereggel változtathatjuk meg a terhelést. A testsúlyból minél többet meg tudunk támasztani az ülőgumó közelében, annál jobban csökken a nyeregorr felől érkező nyomás, ideális esetben el is tűnik. A nyereg túlzott megdöntése azért nem jó megoldás, mert a gravitációt nem tudjuk becsapni. Bár a nyereg érzet javul, elül eltűnik a zavaró terhelés, de a pozíció nem lesz stabil, csúszunk előre a nyeregben, illetve a nyereg tol rá minket a kormányra és a vállövön túlzott terhelés jelentkezik. Igaz, a nyereg dőlésszögét nem csak a gravitációhoz, hanem az előre dőlt pozícióhoz is igazítani kell. Más szögben áll a medencénk a fitnesz kerékpáron, mint az országútin. De általánosságban elmondható, hogy az a nyereg, amit a kényelem érdekében 3 foknál jobban meg kell dönteni, hosszú távon nem lesz a legjobb választás. 

6. ábra: A lefelé döntött nyeregorr és a rajta elhelyezkedő kerékpáros. Lefelé döntött nyeregorral a nyereg érzet javulhat, de a vállövön, karokon túlzott terhelés keletkezik. Csak meredek mászásokkal tűzdelt montis terepen tud működni. Ez a beállítás gravel kerékpáron szinte biztosan a nyak, váll és kézfej ellensége.

Az előbbi problémánál nehezebb a kihívás (ha nem a legnehezebb), ha a nyereg középső harmada kellemetlenkedik alattunk. Egyrészt lehetséges, hogy a nyereg tehermentesítő csatornája már jól működik, de a függőleges értelemben vett megtámasztás a nyereg közepe által a szeméremcsont alatt van. Itt kialakulhat a korábban említett bőrirritáció, szőrtüsző gyulladás. Ebben az esetben könnyen lehet, hogy a szélesebb nyereg lesz a megoldás, mely az ülőgumó alatt támaszt. Érdemes azért elsőként a  beállítást is ellenőrizni. A jó nyerget is el tudja rontani a rossz beállítás: ha túlzott mértékben dől a nyereg orra, vagy túl magas a nyereg, előre fogunk csúszni, és esélye sincs a nyereg utolsó harmadának dolgoznia alattunk. A nyereg oldala is tud zavarni pedálozás közben, amikor az alsó holtponton áthajtunk, ilyenkor a felső lábszár mögött futó combbicepsz eredő szakasza préselődhet rá a nyereg oldalára. Ez lehet enyhén lefelé sugárzó, izomban ébredő panasz is. Okozhatja a nyereg középső harmadának túlzott szélessége, de szintén lehet túlzott nyeregmagasság miatt. Ahhoz, hogy megoldást találjunk, fontos megkülönböztetni, hogy a függőleges értelemben vett megtámasztó felülettel, vagy a nyereg oldalával van problémánk. Általában ez a kérdés emészti fel a legtöbb időt: ellenőrizni kell a nyeregbeállítást, esetleg több nyeregfazont is ki kell próbálni. 

7. ábra: Balról jobbra: Specialized Phenom, Romin, Power. A Specialized Phenom nyereg nagy előnye, hogy a láb mozgásának a legtöbb helyet biztosítja.

Keletkezhet-e az ülőgumón panasz?

Kerékpáron az ülőgumón terhelni szigorúbb érzet lehet ahhoz képest is, amit a sámlitesztnél tapasztalunk. Ez a hajtás közbeni dinamikus többlet terhelés miatt van: mozog, dolgozik a lábunk. Ha szélesebb nyeregre váltunk, mely a korábbiaktól eltérő új megtámasztást ad és az ülőgumó alatt is dolgozik, az első pár kerékpározás alkalmával érezhetjük azt, hogy túl kemény a nyereg, erős a nyomás a gumók alatt. Ez a pont idegekkel átszőtt, a felső lábszár mögött futó combbicepsz eredési pontja. Tud jelezni hosszabb/erősebb terhelés hatására, de pár edzés után ez az érzet rendeződik. Testünk le tudja kommunikálni az itt lévő idegsejtekkel, hogy ezután kerékpározáskor erre számítsanak. A szigorú nyeregérzet lassan rendeződik, természetessé válik. Ne felejtsük el, hogy ez a pont tényleg erre van tervezve. Nagyon ritkán előfordul, hogy mégsem tudja viselni az ülőgumó a kerékpáros terhelést és a csonthártyában keletkezik gyulladás, de ennek esélye nagyon kevés. A panasznak nem is csak egy tényezője van. Ilyenkor a combbicepsz is erősen megrövidült, feszes állapotban van, és szintén extra terheléssel támadja az eredési pontját. 4 dolgot lehet tenni:  1) a nyereg utolsó harmadában sokat segíthet speciális párnázottság, mely az ülőgumó alakjához igazodik, nagyobb felületet, így kisebb koncentrált nyomást biztosítva  2) gyógytornával fel kell oldani a combbicepsz feszességét, és stabilizálni kell ezt az állapotot  3) csökkentett mértékben vonjuk csak be az ülőgumót testsúly viselésébe  4) időfutam kerékpáron ez a panasz eltűnik.

8. ábra: Mirror technológiájú nyereg. Ma már több típus is készül a Specialized által kifejlesztett „mirror” bevonattal. A 3d nyomtatással készült borítás nagyon jól igazodik a medence formájához, ezzel kíméletesebb a túlterhelt pontokon, ugyanakkor struktúrája kellően alaktartó és strapabíró.

Párnázottság

A nyereg párnázottságával óvatosnak kell lenni. Itt sokszor a kevesebb a több. Rövid időre a puhább bevonat kellemes érzetet nyújt, mivel nem tapasztalunk sehol szigorú nyomó érzést, de hosszabb távon (1 órán túli kerékpározásnál) inkább problémákkal fogunk szembesülni. A túlzott párnázat teljesen eltorzul a terhelés hatására, bezárja a tehermentesítő csatornát, kiszélesedik a közepe, elkúszik az ülőgumók alól, nem tud érvényesülni a nyereg alakja, esetleges tudása. A kezdeti kellemes érzet után dörzsölést és nyomást érzhetünk a kímélni próbált területen. A célzott párnázottság működik jól, mely alaktartó tud lenni, így meg tudja őrizni a nyereg hordózófelületének alakját és tudását. Ennek magasiskolája a Specialized „mirror” nyerge, mely egyben csökkenti a nyomást a túlterhelt pontokon és mérsékli az irritációt a nem kívánt területen (lásd: 8. ábra).

Ruházat és nyeregpanasz.

A kerékpáros nadrág esetében legfontosabb a megfelelő méret és a jó szellőzés. A nadrág betétje a bőrfelülettel szoros kontaktusban van, együtt mozog vele. Ha nem passzol ránk a kialakítás, meggyűrődik az anyag, vagy sokat mozog a bőrfelületen, mindez irritációhoz vezethet. A funkcionalításban sokat segít a kantáros kialakítás. A megfelelő méret mellett ez teszi igazán lehetővé, hogy a nadrág betétje és a bőrünk között minimalizáljuk a mozgást. A jó szellőzésre azért van szükség, mert a keletkező izzadtság megtámadja, lecsökkenti a bőrfelület ellenálló képességét. Előfordulhat, hogy csak erős kánikulában, vagy görgőzéskor szembesül valaki nyeregproblémával, kidörzsölődéssel. Ezek a kondíciók fokozzák az izzadtságot, rontják a komfortot. Minél kevésbé tud eltávozni az izzadtság, annál inkább nő az irritáció. Lehet a kerékpáros nadrág betétje vastagabb, párnázottabb, ha együtt tud mozogni a bőrfelülettel és jól szellőzik, továbbá használhatunk a ruházatban hintőport vagy kenőcsöt is. Az előbbi az izzadást mérsékeli, az utóbbi a ruházat elmozdulásából adódó dörzsölést hatását csükkenti. Hosszú távú terhelés esetén gyulladáscsökkentőt is tartalmazhat mindkettő. Szükségesség esetén ezeket a termékeket mindenkinek érdemes egyénileg kitapasztalni.

Hogyan próbálj nyerget?

Ha nálunk jársz a Speed-Way Kerékpárüzletben nyereg kérdés miatt, igyekszünk szakszerűen segíteni. Célra vezető beszélgetés és mérés után tudunk a kerékpáros stílusodnak, komfort igényednek megfelelő nyerget ajánlani. A sikernek fontos tényezője azonban a beállítás is. Ha ezt nem a „Bikefit” során itt nálunk végezzük, akkor magadnak kell otthon megoldanod. 3 paramétert kell összehangolni:

* nyereg dőlésszöge

* nyereg előre-hátra pozíció

* nyeregmagasság

Azért ebben a sorrendben említem a fentieket, mert fontosnak tartom, hogy a nyeregmagasság ne az elsődleges helyen legyen, amihez esetleg a másik két beállítást igazítjuk. A probléma a túlzott nyeregmagassággal van. Ez a megfelelő nyereg esetén is okozhatja azt az igényt, hogy döntsük lejjebb az orrát, vagy toljuk extrém módon előre. Mindkettő rossz irányba viszi a kerékpáron a komfort érzetet. A nyereg érzet erősen függ attól, hogy hol helyezkedünk el rajta. Ahhoz, hogy kitapasztaljuk a legjobb megtámasztást, fontos, hogy a dőlése okán ne csússzunk le róla, illetve ne kelljen előre csúszva kompenzálnunk a túl magas nyeregpozíciót. Mind az előre döntéssel, mind a nyeregmagassággal legyünk hát óvatosak, főleg , ha komoly nyeregbántalomra keresünk megoldást.  Még egy rövid nyeregben is van +/- 1cm mozgási lehetőségünk előre/hátra csúsztatásában. Ezt meg is kell adni magunknak a próba során, hogy kitapasztaljuk, mit tud a nyereg. Bátran csússzünk hátrébb, próbáljuk ki azt a megtámasztást is. Azt szoktuk kérni, hogy legalább próba képpen üljünk annyira hátra a nyeregben, hogy még ne legyen útban a nyereg oldalsó éle, mikor a pedállal az alsó holtponton áthajtunk.

Két irányból kell tehát vizsgálni a nyeregpanaszt: 1) milyen nyerget érdemes használnunk 2) hogyan állítsuk be , hogy megtapasztaljuk a legjobb megtámasztást. Előfordulhat, hogy nincs nagy probléma a nyereggel, csak a pozíciójával. Valamilyen kompenzálás miatt nem adtuk meg a nyeregnek az esélyt, hogy megfelelően alattunk legyen és tudásához híven dolgozzon. Nem csak a nyereg rossz beállítása vihet minket tévútra. A túl agresszív kormány pozíció is vissza tud hatni a nyeregérzetre. Hogy mi számít agresszívnak, az teljesen egyéni. Amit művel velünk ilyenkor a beállítás, az közös: csak a nagyon előre  csúszott állapotban tudunk kényelmesen pedálozni. Így viszont a nyereg közepe, vagy orrésze fog kellemetlenkedni.

 9. ábra: Nyeregben ülve hátrébb - előréb. A nyereg érzet erősen függ attól, hogy hol helyezkedünk el rajta.  Abban a pozícióban, azon az intenzításon, ahol időnk nagy részét töltjük, éreznünk kell magunk alatt a nyereg utolsó harmadát is. Rövidebb, főleg intenzívebb szakaszokon kimozdulhatunk a legjobb pozícióból, kiülve a nyeregorra lehet egyszerűbb és kíméletlenebb a megtámasztás, de ne ez legyen az uralkoró állapot.

 A próba vagy nyeregbeállítás során első körben tegyétek a következőket:

*Állítsd be a nyerget közel vízszintesre. Ha zavaróan nagy az ív a nyeregben oldalról nézve, koncentrálj a középső harmadra.

*Az előre-hátra pozícióban nehéz pontos útmutatást adni, elsőre az megfelelő, ha tartózkodsz a szésőségektől. Fogd be a nyeregpálcát a nyeregcsőbe középértéknél

*A nyeregmagasságban jó kindulási adat a sarokteszt. Ebben megvan a teszteléshez szükséges tartalék. A nyereg nem lehet túl magas, különben kompenzálni fogunk, és kimozdulunk a legjobb megtámasztásból.

10. ábra: Sarokteszt. A nyeregmagassághoz ez a mérés jó kiindulást ad. Fontos hogy ne csaljunk, ne billenjünk rá a bepatentolt oldalra, és ne csússzunk előre a nyeregben.

 Ha akár a nyeregbeállítást, akár a kormánypozíciót valamely módon kompenzálnunk kell (pl: csak a nyeregben előre csúszva tudunk ráfogni a kormányra), értelmetlenné válik az egész nyeregpróba.

Amit a nyeregnek illetve a beállításnak tudnia kell:

* Abban a pozícióban, azon az intenzításon ahol időnk nagy részét töltjük, éreznünk kell magunk alatt a nyereg utolsó harmadát is. Ez is támasszon, dolgozzon alattunk

* Ne legyen útban a nyereg oldala. Addig érdemes hátra mozdulni a nyeregben, amíg szabad pedálozást enged, a nyereg oldalsó éle nem zavaró.

*Legyen stabil a pozíciónk! Ne csússzunk le a nyeregből, és ne is legyen túlzott nyomás a nyeregorr részéről

* Adjon lehetőséget a nyereg számunkra a kényelmes testtartás megválasztásában. Főleg derék tájéki fáradás, panasz esetén fontos, hogy elegendő medence előre billenést engedjen a nyereg. Ne okozzunk túlzott ágyéki gerinc görbülettel kellemetlen előfeszítést a mély hátizmoknak (lásd: 4. ábra).

 Specialized Power

 A Specialized Power foglalta magában először szembetűnöen azt, hogy mit kell tudnia a nyeregnek. Megjelenése mérföldkő volt minden szempontból. A hobbi kerékpárosoknak adott egy teljesen új, jól működő nyeregopciót. A profi kerékpáros világban ez a nyereg tört utat a bikefit számára. Korábban a profi kerékpárosok bringáit, a beállításokat 90%-ban a szponzorok és a régmúlt idők elvei alakították. Az anatómiai szempontok szerint dolgozó fitterek nem kaptak igazán lehetőséget. A power nyereg felkerülve egy-két profi gépére meg tudott szüntetni varázsütés szerűen olyan panaszt, mely a teljesítményt erősen korlátozta. A nyereg megmutatva tudását, a profi kerékpáros élet is kíváncsi lett, milyen eszközök vannak még a fit tarsolyában, mellyel növelni lehet a teljesítményt, vagy ki lehet tolni pár évvel az egyre rövidülő pályafutást.